- A nulla hiba elérésének lehetséges buktatói
- Tényekkel nem egyező kijelentések
- Minta mérete a meghibásodási valószínűség függvényében grafikon
Vagy talán a folyamat vagy a termék hibáinak megtervezésére utal, hogy – legalábbis elméletileg – egy vállalat következetesen hibamentes terméket tudjon gyártani. Érdemes megpróbálni megérteni ennek a gyakran használt kifejezésnek a jelentését és célját, valamint azt, hogy a használata a legjobb megközelítés-e a folyamatos fejlesztésen alapuló Six Sigma környezetben.
A nulla hiba elérésének lehetséges buktatói
A szó szerinti nulla hiba végtelen szigma hibaszintnek felel meg, amit a legtöbb gyakorló szakember elismer, hogy nem lehetséges.
És mégis, egy lelkesen intézményesített nulla hibás program sajnos azt a hitet és elvárást erősítheti, hogy a valódi nulla elérhető és elérhető is. Ezt bizonyítja számos olyan kifejezés, amelyet a minőségi szakemberek már hallottak – vagy legalábbis erősen burkoltan – az üzleti stratégáktól:
„Minden hiba egyforma, mivel minden hiba rossz…”
„Nincs olyan, hogy ártalmas hiba.”
„Ha megszabadulunk a hibáktól, akkor megszabadulhatunk a teszteléstől is.”
Érdemes ezeket az elvárásokat megvizsgálni.
Tényekkel nem egyező kijelentések
Valójában nem minden hiba egyforma. A hibák méretüktől és típusuktól függően eltérő valószínűséggel befolyásolják a készterméket. Ezek a valószínűségek pedig a technológiától függenek. Valójában egy adott hiba hatásvalószínűsége a technológián belül is változhat – azaz abban a szakaszban vagy rétegben, amelyben előfordul.
A hiba gyakorlati definícióját tekintve a „rossz” relatív fogalom. Sok hiba egyszerűen semleges. Soha nem jók, de – ismét, a technológiától függően – kárt sem okozhatnak. Ha minden hibát rossznak tekintünk, akkor a priorizálás nehézkes.
A statisztikailag gondolkodó tudósok és mérnökök szerepe, hogy adatok és mérnöki megítélés alapján osztályozzák a hibákat és azok lehetséges hatásait. Ez lehetővé teszi számukra, hogy szisztematikusan, priorizált módon csökkentsék a hibák szintjét, a legrosszabbakkal kezdve, és a kevésbé súlyosak felé haladva. Ilyen problémamegoldó priorizálás nélkül a fejlődés lassú és zavaros lehet – akár meg is állhat. A priorizálás képessége feltétlenül szükséges a folyamatos fejlesztési folyamatban.
Az az állítás, hogy ha kevesebb hiba keletkezik, akkor kevesebb ellenőrzésre lesz szükség, helytelen. Valójában az ellenkezője igaz. A kisebb hibaszint kimutatásához magasabb szintű és kifinomultabb tesztelésre van szükség. Az ábrán látható, a kumulatív binomiális eloszlásból (sikeres/sikertelen ellenőrzés) származó diagram azt mutatja, hogy a minta mérete exponenciálisan növekszik a hibás egység előfordulásának csökkenésével. Az 1. ábrán látható görbe 95 százalékos kimutatási valószínűségnek felel meg. Más szóval, ha egy hiba a jelzett szinten (x tengely) van jelen, akkor 95 százalék a valószínűsége annak, hogy legalább egy hibás egységet kimutatnak az y tengelyen feltüntetett mintanagyság felhasználásával.
Ideális esetben a beszállítóknak a lehető legmagasabb minőségű termelést kell előállítaniuk a hozam maximalizálása és a költségek minimalizálása érdekében, ami végső soron mind a beszállító, mind a vevő számára előnyös. A nulla hiba politikája azonban nem biztosítja ezt a motivációt a beszállítók számára. Amikor a nulla hiba célját az ellátási lánc több közbenső pontjára alkalmazzák, az a megnövekedett költségek és az alacsonyabb hozamok nemkívánatos hatásait ösztönzi.
A megnövekedett költségek a megnövekedett tesztek, ellenőrzések és ciklusidő miatt alakulnak ki. Az alacsonyabb hozamok valószínűleg a „téves hibák” (1-es típusú hibák) magasabb arányának köszönhetők, mivel a beszállítók egyre szigorúbb kritériumokat alkalmaznak, hogy kiküszöböljék a potenciális hibákat az ügyfél beérkező tesztjei/ellenőrzései során. Más szóval, annak érdekében, hogy a vevő beérkező tesztjeinek hibáinak legkisebb lehetőségét is kiküszöböljék, egy jó terméket is túlságosan szigorú kritériumok alá vethetnek.
Töltse le e-könyvünket
Töltse le ingyenes e-könyvünket, hogy megtudja, hogyan tudja a GQ Interim szakértői vezetői megoldásokkal átalakítani vállalkozását!
A nulla hibás rendszer előnyei és hátrányai
A Nulla Hiba négy alapelven alapul:
- A minőség egyszerűen a követelményeknek való megfelelés, nem pedig a teljesítmény vagy a jóság valamiféle mértéke.
- Mindig olcsóbb elsőre jól elvégezni a munkát, mint később kijavítani a problémákat (a minőséget a megelőzés, nem az értékelés révén kell biztosítani).
- A minőséget pénzben mérik (a nemmegfelelőség ára).
- A teljesítményszabványnak a nulla hibának kell lennie, nem pedig az, hogy „ez elég jó”.
A nulla hiba elérésének kulcsa a megelőzés, a nulla hiba nem érhető el pusztán a meglévő problémák kijavítására tett korrekciós intézkedésekkel, hanem eleve meg kell akadályozni azok előfordulását.
A nulla hibás megoldások melletti érvek
A nulla hiba a gyakran felmerülő közönyre ad választ: „Mindig lesznek hibák, semmit sem tehetünk a megelőzésükért”; miért fogadjuk el ezt az állítást termékgyártás vagy szoftvertervezés esetén, de miért nem fogadnánk el a sebészünktől, amikor belépünk a műtőbe, vagy a bankszámlánkon?
Crosby elmagyarázza, hogy a hibák gyakran rejtett költségeket jelentenek (ellenőrzés, selejt/hulladék, átdolgozás, elvesztett ügyfelek stb.). A hibák kiküszöbölésével ezek a költségek kellően csökkennek ahhoz, hogy a megtakarítás bőven fedezze a minőségjavító program költségeit.
Érvek a nulla hibával szemben
A nulla hiba célkitűzése ellentmondásos, mivel rendkívül nehéz elérni; egyesek szerint nevetséges és kontraproduktív egy olyan nulla célt kitűzni, amelyet ritkán lehet elérni. Úgy vélik, hogy ez túlzott ellenőrzési költségekhez és demoralizált személyzethez vezet, akik folyamatosan kudarcot vallanak.
Ha kellő átgondolás nélkül alkalmazzák, akár hibákat is okozhat a termékek egyre szigorúbb és költségesebb ellenőrzésének és kezelésének többletlépései miatt.
Nulla hiba bevezetése
Nincsenek lépésről lépésre követhető utasítások a nulla hiba elérésére, és nincs olyan varázsütésre készült elemkombináció, amely ezt eredményezné. Vannak azonban irányelvek és technikák, amelyeket alkalmazhatsz, amikor úgy döntesz, hogy készen állsz a nulla hiba koncepciójának magáévá tételére.
A vezetőségnek el kell köteleznie magát a nulla hiba elérésére. A nulla hiba eléréséhez felülről lefelé irányuló megközelítésre van szükség: A legjobb szándékú alkalmazottak sem tudnak nulla hibát biztosítani, ha nem kapják meg ehhez az eszközöket.
- Amikor úgy döntesz, hogy a nulla hiba a megfelelő megközelítés, vedd figyelembe, hogy ez valószínűleg jelentős változást jelent abban, ahogyan az emberek a dolgokat csinálják. A bevezetést a változásmenedzsment alapelveinek alkalmazásával irányítsd.
- Értsd meg, mit várnak el az ügyfeleid a minőség terén. Tervezz olyan rendszereket, amelyek támogatják a nulla hibát ott, ahol ez számít, de ne tervezz túl, ha a végfelhasználót egyszerűen nem érdekli.
- A nulla hiba elérése proaktív megközelítést igényel. Ha megvárod, amíg a hibák maguktól megjelennek, akkor már túl késő.
- Hozz létre minőségfejlesztő csapatokat. A nulla hibát integrálni kell a vállalati kultúrába. A nulla hibát úgy kell elfogadni, mint „a dolgok menetét errefelé”.
- Tanuld meg a poka-yoke-t. A japán Shigeo Shingo találta fel az 1960-as években, és azt jelenti, hogy „megelőzni a véletlen hibákat”. Ez egy olyan megközelítés, amely olyan rendszerek tervezését hangsúlyozza, amelyek szinte lehetetlenné teszik a hibákat, vagy ha nem kerülhetők el, könnyen észlelhetők és kijavíthatók. A nulla hiba megvalósításához erős rendszerekkel kell rendelkezned.
- Kövesse nyomon a haladását. Építsen be olyan mechanizmusokat a rendszereibe és működési módszereibe, amelyek folyamatos visszajelzést biztosítanak. Ez lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljon, ha hibák merülnek fel.
- Mérd a minőségügyi erőfeszítéseidet. Fontos, hogy a haladásodat a végeredmény szempontjából fejezd ki. Végezz alapméréseket, hogy megértsd a szervezetedben előforduló hibák költségeit, és mérni tudd a kiküszöbölésükkel elért előnyöket.
- Építsd be a minőséget a teljesítményelvárásaidba. Bátorítsd a csapatod tagjait, hogy gondolják át, hogyan érhetik el a nulla hibát, és jutalmazd meg őket, ha sikerrel járnak.
- Ismerd fel, hogy bár a nulla hiba a cél, a körülmények folyamatosan változnak. Figyelj, értékelj és alkalmazkodj egy folyamatos, soha véget nem érő ciklusban.
Következtetés
A Nulla Hiba stratégiát nem szó szerinti célként érdemes felfogni, hanem a megelőzésre, a folyamatos fejlesztésre és a dolgok elsőre helyes elvégzésére összpontosító gondolkodásmódként. Míg a tökéletességre való törekvés jobb minőséget eredményezhet, az irreális elvárások magasabb költségekhez, szükségtelen ellenőrzésekhez és frusztrációhoz vezethetnek. Ha átgondoltan alkalmazzák – erős vezetéssel, világos prioritásokkal és gyakorlatias rendszerekkel –, a Nulla Hiba stratégiája érdemi előrelépést tehet lehetővé a hatékonyság vagy a morál veszélyeztetése nélkül.
Érdekli az Interim Expert?
Fedezze fel, hogy az Interim-vezetés hogyan növelheti drámaian vállalkozása hatékonyságát. Vegye fel a kapcsolatot csapatunkkal, hogy megtudja, hogyan javíthat vállalatán a GQ Interim-mel való együttműködés.
- Kezdje el néhány napon belül
- 10 000+ tanácsadói adatbázis
- Vállalkozása alapvető problémáinak megoldása
- Egyedi megoldások az Ön üzleti igényeihez
- Bizonyított eredmények mérhető hatással
Kapcsolódó cikkek
- A forráskeresés és a toborzás különálló funkciókat képviselnek, amelyek mindegyike speciális módszereket alkalmaz a potenciális jelöltek azonosítására és bevonására. A toborzó kritikus szerepet játszik, innovatív technikákat alkalmazva a legjobb tehetségek felfedezésére aktív, passzív és közvetlen módszerekkel.
- A talent sourcing egy proaktív toborzási gyakorlat, amelynek célja a potenciális jelöltek azonosítása, vonzása és elköteleződése, gyakran a konkrét állásajánlatok megjelenése előtt. A hagyományos toborzással ellentétben, amely az azonnali személyzeti igényeket célozza meg, a tehetségkutatás a hosszú távú kapcsolatok ápolására és a szervezet tehetségbázisának bővítésére összpontosít.
- Sok „szakértő” ragaszkodik ahhoz, hogy az ügyfelek valójában nem tudják, mit akarnak; meg kell mondani nekik. Tévednek, teljesen tévednek! A valóságban az ügyfelek pontosan tudják, mit gondolnak egy termékről vagy szolgáltatásról – még akkor is, ha nem mindig tudják megfogalmazni. Itt jön képbe a Kano modell: egy hatékony eszköz, amely segít megfejteni az ügyfelek elvárásait, feltárva a finom különbségeket aközött, hogy mi okoz örömet, mi elégít ki és mi okoz frusztráló hatást.
- Dr. Juran számos fontos alapvető módszert és eszközt hagyott ránk a minőségirányítás területén eltöltött évei alatt.
