- A Jidoka fejlődése
- A Jidoka fogalma
- A Jidoka fejlődése és hatása
Mi a Jidoka?
A dzsidoka a Toyota termelési rendszeréből származik, és nagyon gyakran elfelejtik, pedig ez a lean egyik legfontosabb alapelve. A dzsidoka a minőségről a forrásnál vagy a beépített minőségről szól. Nincs olyan vállalat, amely versenyképes lenne kiváló termék- és szolgáltatásminőség nélkül, és a jidoka az az út, ahogyan ezt el lehet érni.
A Jidoka fejlődése
A dzsidokát Sakichi Toyoda (a Toyota csoport alapítója) találta fel 1896-ban egy olyan egyszerű eszközzel, amely képes volt megállítani a szövőszéken az automatikus szövőszéket, ha a fonal elszakadt.
Ez azt jelentette, hogy a gép nemcsak a hibák keletkezését akadályozta meg, hanem a kezelőt is figyelmeztette a problémára. Ez lehetőséget adott arra, hogy egy kezelő több szövőszéket is kezeljen, és ne csak egy gépnél álljon, és figyelje, ha valami elromlik. Ezt az elvet nevezték el autonómiának vagy emberi kézzel történő automatizálásnak.
A Toyota „jido” kifejezést olyan gépre alkalmazzák, amely beépített eszközzel rendelkezik a döntések meghozatalára, míg a szokásos japán „jido” (automatizálás) kifejezés olyangépre vonatkozik,amely magátólműködik. A jidoka az emberi kézzel történő automatizálásra utal, szemben a gépekkel, amelyek egyszerűen egy kezelő felügyelete és felügyelete alatt mozognak.
Töltse le e-könyvünket
Töltse le ingyenes e-könyvünket, hogy megtudja, hogyan tudja a GQ Interim szakértői vezetői megoldásokkal átalakítani vállalkozását!
A Jidoka alapelvei
A Jidoka elve 4 lépésre oszlik:
- Fedezzen fel egy rendellenességet
- Stop
- A közvetlen probléma megoldása
- A kiváltó okok kivizsgálása és kijavítása
A jidoka előnye a hasznosítása. Nem csak a gépeken belül használják az autonómia révén, a lean gyártás szinte minden aspektusában látható, ha elkezdjük vizsgálni. Arról szól, hogy a minőséget beépítjük a folyamatba, ahelyett, hogy a folyamat végén vizsgálnánk meg.
A jidoka első lépése a rendellenesség észlelése, így az autonómia érdekében a gép egyszerű érzékelőkkel észleli a problémát, majd megáll, és a kezelő számára kiemeli a problémákat.
A vonal leállítása esetén a kezelő észleli a rendellenességet, leállítja a vonalat, és a problémát mindenki számára láthatóan kiemeli az andon táblán.
Mivel a szövőszék leállt, amikor probléma merült fel, nem készültek hibás termékek. Ez azt jelentette, hogy egyetlen kezelőt lehetett megbízni számos szövőszék felügyeletével, ami a termelékenység óriási javulását eredményezte.
Mivel a berendezések leállnak, ha probléma merül fel, egyetlen kezelő számos gépet ellenőrizhet és felügyelhet vizuálisan. Ennek a vizuális ellenőrzésnek fontos eszköze az andon nevű problémamegjelenítő táblarendszer, amelyet a Toyota üzemek használnak. Ez a rendszer lehetővé teszi a kezelők számára, hogy a gyártósoron felmerülő problémákat egyetlen pillantással azonosítsák.
Következtetés
A Jidoka egy erőteljes Lean-elv, amely biztosítja, hogy a minőség a gyártási folyamat minden lépésébe beépüljön. Azáltal, hogy a gépeket és az embereket képessé teszi a problémák korai felismerésére, a műveletek leállítására és a kiváltó okok megoldására, a Jidoka megakadályozza a hibák felhalmozódását, és lehetővé teszi a folyamatos fejlesztést. Távolról sem csupán egy automatizálási stratégia, hanem a felelősség, az átláthatóság és a beépített minőség kultúráját képviseli. Megfelelő alkalmazás esetén a Jidoka kevesebb hibát, nagyobb hatékonyságot és nagyobb ügyfél-elégedettséget eredményez, ami nélkülözhetetlen minden olyan szervezet számára, amely elkötelezett a kiválóság iránt.
Érdekli az Interim Expert?
Fedezze fel, hogy az Interim-vezetés hogyan növelheti drámaian vállalkozása hatékonyságát. Vegye fel a kapcsolatot csapatunkkal, hogy megtudja, hogyan javíthat vállalatán a GQ Interim-mel való együttműködés.
- Kezdje el néhány napon belül
- 10 000+ tanácsadói adatbázis
- Vállalkozása alapvető problémáinak megoldása
- Egyedi megoldások az Ön üzleti igényeihez
- Bizonyított eredmények mérhető hatással
Kapcsolódó cikkek
- A balanced scorecard mutatószámrendszer példája bemutatja, hogy a szervezetek hogyan mérhetnek többet, mint a pénzügyi teljesítményt. A Robert Kaplan és David Norton által kifejlesztett kiegyensúlyozott eredménykártya a pénzügyi, az ügyfélkörre, a belső folyamatokra, valamint a tanulásra és növekedésre vonatkozó célokat követi nyomon. E nézőpontok összehangolásával biztosítja, hogy a napi műveletek támogassák a hosszú távú stratégiát és a fenntartható növekedést.
- A korlátok elmélete (The Theory of Constraints, TOC) egy strukturált megközelítés a szervezeti teljesítmény javítására azáltal, hogy az egyetlen legkorlátozóbb tényezőre - a korlátra - összpontosít. Legyen szó termelési szűk keresztmetszetről, piaci keresletről vagy értékesítési konverziós hiányosságról, a TOC három alapvető kérdésre ad választ - mit kell megváltoztatni, mit kell megváltoztatni, és hogyan kell a változást előidézni -, és öt fegyelmezett lépéssel - azonosítás, kihasználás, alárendelés, felemelés és ismétlés - hajtja a folyamatos javulást.
- A szoftver minőségbiztosítása biztosítja, hogy a szoftver következetesen megfeleljen az érdekelt felek igényeinek azáltal, hogy megelőzi a hibákat és ellenőrzi, hogy a termékek megfelelnek-e a meghatározott minőségi jellemzőknek (pl. megbízhatóság, biztonság, teljesítmény). A hibakezelési gyakorlatok és az ISO/IEC 25010 szabványokon alapuló minőségi modellek, például az ISO/IEC 25010 ötvözése segít a csapatoknak a minőség tervezésében, mérésében és folyamatos javításában az egész életciklus során.
- Munkánk során nagyon gyakran találkozunk számos szimbólummal és rövidítéssel, pl. FMEA, PPAP, CC, SC stb. Amikor az első belső auditot végeztem a munkahelyemen, a CE jelölés végrehajtását is ellenőriznem kellett. Korábban utánajártam, hogy mi is ez a CE-jelölés, hogy ne legyek teljesen elveszett ezen a területen. Tehát mi ez és hogyan használják?
