Munkánk során napi rendszerességgel használunk műszereket és egyéb mérőeszközöket. És ahogy a legtöbb dolog, amit életünk során használunk, a műszerek idővel elhasználódnak.
Ha ezt a folyamatot nem ellenőrzik gondosan, az eszközök nagy valószínűséggel nem tudják pontosan mérni az alkatrészeket, és ezáltal megbízhatatlan információkat adnak a folyamatokról és az eredményekről. Kalibrálásuk fegyelmezett megközelítést igényel: rendszeres időközök két kalibrálás között, összehasonlítás ismert referenciaértékekkel. E teljesítési mód nélkül a mérőműszer továbbra is mérhet a megengedett tűréshatárokon belül. Másrészt, ha a mérőműszert úgy azonosítják, hogy a különböző kalibrálási ellenőrzéseknél túllépi a tűréshatárt, akkor a kihívás az, hogy ismerjük azt a pontot, ahol a mérőeszköz pontossági problémái kezdődtek, és meghatározzuk, hány alkatrészt kell újra ellenőrizni.
Mikor kell kalibrálni?
Nézze meg, és mérje meg, melyik kalibrálási intervallum megfelelő az Ön készülékéhez. Vegye figyelembe a használati és környezeti feltételeket, ezek befolyásolhatják, hogy milyen gyakran kalibrálják ezeket a mérőeszközöket. Értékelje újra azokat a követelményeket, amelyeket az ügyféltől vagy az iparági szabványban leírt előírásokból átadtak. A pénzügyi megszorítások vagy a zsugorodó minőségi részleg ne befolyásolja a kalibrálási időközökkel kapcsolatos döntést, figyelmen kívül hagyva az ezzel járó megnövekedett kockázatot a mérőrendszerek pontosságára.
A kalibrálási intervallumokat csak alapos elemzés után szabad beállítani. Az indítás alapintervallumaként használhatók a mérőműszer gyártójának ajánlásai vagy a szakmai folyóiratokban megjelent cikkek, de továbbra is az a törekvés, hogy meghatározzuk, melyik a legjobb kalibrálási intervallum az eszköz várható használatához, környezetéhez és vásárlói igényeihez.
A mérőműszer kalibrálásának legjobb időpontja az a pillanat, amikor éppen azelőtt kezdi elveszíteni a pontosságát. De ezt a pillanatot nem tudjuk ilyen könnyen azonosítani. Emiatt hasznos egy stabilitási vizsgálat annak meghatározására, hogy mikor történik olyan hirtelen változás, amely befolyásolja a mérőműszer pontosságát. Az ilyen vizsgálat beállítása a mérőműszer kalibrálása után kezdődik. Kiválasztják a felhasználót, aki értékelőként jár el a vizsgálat időtartamára. Ezután kiválasztunk egy alkatrészt, lehetőleg olyat, amely stabil és nincs kitéve drasztikus környezeti változásoknak. Elkezdődik egy ütemezés, amelynek során a felhasználó néhány naponként mérési leolvasást végez az alkatrészen, és rögzíti ezt a leolvasást egy naplóban. Az ezekből az adatokból előállított egyszerű vezérlőtábla kiemelheti a drasztikus változásokat vagy fokozatos sodródásokat, jelezve a mérőeszköz elhasználódását.
Ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassa ki egy ilyen tanulmányból, meg kell jegyezni néhány szempontot:
- ugyanazzal az operátorral mérni,
- közel azonos napszakban történő mérés, ha a műhelyben történik,
- ugyanazt a részt mérni,
- a mérési értékeket úgy kell feljegyezni, ahogy vannak, nem pedig azt, amit remélhetsz.
Az elvégzett stabilitási vizsgálat három lehetséges eredménye:
- A mérőműszer konzisztens és stabil az ütemezett kalibrálások közötti idő alatt. A kalibrálási intervallum meghosszabbítására vonatkozó döntés alátámasztására bizonyítékok állnak rendelkezésre.
- A mérőműszer az ütemezett kalibrálás előtt kopni kezd. A kalibrálási intervallum lerövidítése indokolható annak elkerülése érdekében, hogy a mérőműszer a stabilitási ponton túl kerüljön használatba.
- Egy speciális esetet elkapnak és kijavítanak, mielőtt az negatívan befolyásolná a mérési folyamatot. Egy előre nem tervezett kalibráció ütemezhető a probléma megoldására, és minimális állásidővel vagy utómunkával visszaállíthatja a mérőműszer csúcsteljesítményét.
Függetlenül attól, hogy melyik eredmény következik be, a minőségügyi osztály vagy a kalibráló technikusok időt, pénzt és erőfeszítést takarítanak meg. A szükségtelen kalibrációs események elhalaszthatók, miközben a fókusz a nagyobb figyelmet igénylő mérőeszközökre irányítható. Míg a tapasztalat és az intuíció minden kalibrátor számára nagy előnyt jelenthet, a bizonyítékok és adatok jelentősen csökkenthetik annak kockázatát, hogy rosszul választott kalibrálási intervallumokra hagyatkozzon. A műszer kalibrálási intervallumainak folyamatos vizsgálata és elemzése az egész szervezet javát szolgálja, és megtestesíti a folyamatos fejlesztés szellemét.
Szerző: Jana Loskotova
